Feneketlen tó

                             
                                 Csíkszenttamás egyik látványossága.

                                 2008. december

A FENEKETLEN TÓ LEGENDÁJA

Népköltés

Ősidőknek emlékéül

áll nálunk a Csonkatorony.

Sok száz éve templom vala,

Ám de aztán jött az alkony:

Tatár hadak dúltak itten,

lerombolták kétszer is azt.

De harangja csak megmaradt,

melyet a nagy Hunyadiak

nekünk ajándékul adtak.

Nagy a hiba Szenttamáson,

mint a birka egy rakáson,

kiabálva, szitkozódva,

ezer átkot összehordva.

Majd megint csak szerteszéjjel

kavarog a falu népe

míg elére faluvégre,

a templom elejébe.

Nekiront a szent falaknak,

hogy megzörren minden ablak.

Ezer karral tapogatja,

mért nem szól a falu harangja?

És felordít iszonyúan,

egy torokkal könnybe fúlva:

Elveszett a harang nyelve!

Szörnyű vádja szárnyra kelve,

repül fel a magas égre.

Falu bölcse, öreg bíró,

a helységben könyvet író,

esküdt, hajdú s a zsellérek

nagy csoportban útra kelnek.

Betekintnek minden házba,

nem jönnek rá a lopásra.

Csak egy ház nincs átkutatva,

harangozó lakik abban.

Bíró kitalálja egyben:

A lopást el ő követte!

Nyomban be is kopog nála:

Ide Ferke, istentelen

elátkozott pára!

Add elő a harangnyelvet!

Tudjuk, hogy el te rejtetted.

Süllyedjek el, hogyha láttam!

Felel rá az gonosz szájjal.

S, hogy ezt a szót kimondja,

inogni kezd padlója,

harang nyelve kigurula

ágy alul, ahova dugta.

Falu népe ki a rétre

esze nélkül vágtat.

Megrémülve visszanéze,

s nagy csodákat láthat.

Kónya Ferke és a háza

lesüllyed a föld gyomrába.

Háza helyén víz buggyan fel

s lassan tó terül ott el.

Piszkos habját égre hányja

s visszahulla köddé válva.

Könyvekbe is be van írva:

Feneketlen tónak hívja.

Manapság is Tamásfalván

lány meg legény gyakran hallja

midőn éjfélt üt az óra

s kitekint a kicsi tóra:

harangozó most is jajgat,

nem talál soha nyugalmat. 

Forrás: Gabi